Mellékletek
Vári György: Válasz Teslár Ákos kritikájára
Beszélő, ld. http://beszelo.c3.hu/cikkek/valasz-teslar-akos-kritikajara
Ebben volna kívánatos a szerzőknek kamatoztatniuk tehetségüket, nem a szép, tiszta és egyértelmű dolgok összekeverésében. Erről nekem, már csak a téma miatt is az jut eszembe, hogy az író elvtársak ne mindig a hibákról és visszásságokról írjanak, hanem igenis vegyék észre az eredményeket is az újjáépítésben, az épülő népi demokrácia vívmányait, szóval, hogy valami előremutatót várnának a dolgozó tömegek, termelési riportokat, ilyesmit. Örkény István írja az ’53-as júliusi kormányprogramot, Nagy Imre első miniszterelnökségét üdvözölve: „Mi nem olyan könyveket akarunk írni, amelyekből – mint egy lyukas mogyoróból – csak torzképe látszik a világnak… Mit jelent ez a szó: az író hivatása – a kormányprogram után? Azt, hogy az író szépítés nélkül írhat.” A szemléletváltást, azt, hogy milyen lehetne szépítés nélkül írni, legszebben a híres örkényi anekdota csattanója illusztrálja: Lófasz fog itt folyni, nem acél. Ha a „bonyolult” és „problémás” dolgokról nem lehet írni, az – esztétikai értelemben – nem az ’53-as kormányprogram előtti időkhöz történő esztétikai visszalépés?
Dunaújváros Online, ld. http://www.dunaujvaros.com/tallozo/erdekesseg/011108_helyszini.htm
Más, nem mellékes kérdés, hogy Dunapentelén mindent elölről kellett kezdeni. Ráadásul a korábbinál jóval szigorúbb átadási határidő szorításában. Erről az időszakról szól a műfajteremtő egyperces novelláival is remeklő író, Örkény István egyik életképe. Örkényt - számos írótársához hasonlóan - az ötvenes évek elején helyszíni riportra küldték, számoljon be a "vasba, kőbe, téglába öltözött" város "lelket melengető" építéséről. Amit az író meg is tett, ám csak két évtizeddel később idézte fel azt a jelenetet, amikor az őt a két hónappal későbbre ígért acélcsapolás hírével fogadó mérnök - miután kiderült, hogy az "író elvtárs" voltaképp az általa is jól ismert valamikori gyógyszertár-tulajdonos méltóságos úr fia - csak úgy bizalmasan megsúgta: "Két hónap múlva lófasz fog itt folyni, nem acél." Az igazság azonban megköveteli, hogy leírjuk: azért az Örkény megidézte mérnök sem bizonyult egészen pontos jövendőmondónak. Mert ha nem is az eredetileg tervezett időpont, augusztus 20., de november 7. tiszteletére, ha nem is a nagyolvasztóban, hanem az öntödében, s ha nem is acélt, de vasat azért már csapoltak. Murányi Gábor (HVG)
Index Fórum, ld. http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=64429922&t=9011033
ON
Részemről is imhol 1-2 kép a mai Lilla-napi vonatozgatásról:
http://balint.cyberhungary.net/fg/fg1334/
OFF, a szobi építkezésről:
Az azt meséld el, Pista c. Örkény műveiből összeállított Mácsai Pál előadásban elhangzott monológban esik szó hasonlóról, anno még Sztalinváros (a mai Dunaújváros) építésénél. Örkény akkortájt kegyvesztett író, újságíró vala, és a rendszernek tetszően be kellett számolnia az építkezésről. Felkereste a sárban és mocsokban az épülő olvasztót. Egy rét, sár. és más semmi. Egy mérnökforma emberke csücsül egy sámlin és maga elé mered. ÖI bemutatkozik, hogy Örkény istván az xy újságtól és megkérdi, hogy igaz-e, hogy itt épül az olvasztó. Igen! vala a válasz. Dehát... már szeptember van, és nagyon közeleg a május elseje... mérnök: Az elvtárs kételkedik tán a szavamban? Itt május elsején acél fog folyni! De hogy is mondta az elvtárs? Örkény...? - Igen, Örkény István! - Örkény, mint Örkény Patika a József körúton? - Igen!! - Tán méltóságos Österreicher Patikus Úr leszármazottja az elvtárs? - Igen!!!! - Tudja, fiam, lófasz fog itt folyni május elsején, nem acél...
/OFF HB
hozzászólás:
Üdv!
Ma jártam a szobi vasútépítésnél egy laikus
ismerősömmel. A tábla szerint májusban át kellene adni a pályát. Mindketten
erős kétségeinknek adtunk hangot.
Mi a projekt pontos tartalma? Meddig kell megépíteni a pályát? Milyen biztber
készül?
Valóban a nagyállomás mellől fog indulni ? (ennek semmi nyoma)
A sztereografikus pluralitásról (a kivetíthető kép/tárgy, vagy más szóval a
létrehozható jelentés sokszorozódásáról, vagy akár ellentmondásosságáról)
piktografikus és sztereografikus elemek
3. Kappanyos András: A hypertext mint az intertextualitás metaforája. Szép Literatúrai Ajándék, 1998/1.
128. Mi Kappanyos hipotézise? a hypertext az intertextualitás metaforája
Mi Kappanyos segédhipotézise? az erősen intertextuális műveknél a művészi egység az intertextualitásban lelhető fel
Mi az, hogy „művészi egység”?
Milyen „a művészi egység hagyományos követelménye”?
Mit értsünk „pán-textualitás” alatt? minden textus hipertextus, még a gyermeknyelv is önidéző, autoreflektáló
a genette-i osztályozás
129. Mit ért Genette hypertextuson? A szövegből leszármazó B szöveg (imitáció, transzformáció)
Melyek a kappanyosi „nehéz szövegek”?
Mi Kappanyos 3. hipotézise? „Egy temporális műalkotás egysége akkor konstituálódik számunkra, ha róla alkotott képzeteinket képesek vagyunk egyetlen vizuális metaforába sűríteni.”; ui. valamely műalkotás egysége túl van a linearitáson; a szöveg térbeli modellezését összeköti a művészi egységgel; „az egység hiányát a térbeli modell hiányaként érzékeljük”
Mi akadályozza a „nehéz szövegek” esetében a térbeli metafora létrejöttét? szerkezeti asszimetria, stiláris és tematikai felaprózottság és heterogenitás,
130. Milyen térbeli metaforát ajánl K. a nehéz szöveg elképzelésére? adventi csokisdoboz-naptár
hypertext-definíció (Webster’s Concise Interactive Encyclopedia CD-rom, Softkey – Attica – Helicon, 1994.)
összehas. Genette hypertextével: rokonság a felszíni - mélységi metaforákban
„A technológiának ott van a legnagyobb jövője, ahol nagy mennyiségű, jellegzetesen nem lineáris szöveges (vagy kép, hang, video stb.) információt kell kezelni.”
hatékonyság
130-131. összefoglaló tételek
A. a nehéz szövegek egysége az intertextualitásban van
B. az egységet általában egy vizuális metafora közvetíti
A + B. a nehéz szövegek vizuális metaforája az intertextualitásra épül
C. a számítógépes hypertext sok tekintetben hasonlít az intertextualitás eszméjére
A + B + C. a nehéz (erősen intertextuális) szövegek vizuális metaforája a számítógépes hypertext
131. kiegészítő tétel: B + C az intertextualitás általában vett jelenségének vizuális metaforája a számítógépes hypertext – ha így van, akkor megszűnik a hipertext mint vizuális metafora sajátos jellege, mert minden szövegre alkalmas lesz, nem csak a „nehéz szövegekre”
Milyen diskurzusok között jött létre kapcsolat a metafora révén? irodalomelmélet és informatika, ld. Landow
Mi a válasza K.-nak arra, hogy az intertextualitásra jó metafora-e a számítógépes hypertext? a metafora: „Az átugrás gesztusa nem lehet igazság-ítélet tárgya, csupán jogosságát, a hasonlóság mértékét lehetne vitatni”
Mi a válasza K.-nak arra, hogy mi a teoretikus haszon e metaforizációból? a teoretikus haszon annyi, hogy van egy új metaforánk
idézet: „a filozófiai diskurzus természetes módon folyamodik az élő metaforához azért, hogy szemantikai helytelenségéből új jelentéseket préseljen ki, és hogy ezzel a szemantikai újítás folyományaként új valóság-aspektusokat hozzon felszínre” (Ricoeur)
két térbeli metafora összekapcsolása (az intertextus vagy hypertextus irodalomelméleti és a hypertext informatikai fogalmát) – ld. Landow
132. a két metafora lényegében identikus, hiszen azonos a tenor (két szöveg vagy két információs egység hierarchikus kapcsolata), és azonos a vehicle („hypertext”); csupán a két metaforát magába foglaló diskurzusok különböznek (azaz maga a kontextus)
Valóban azonos a genette-i hypertextualitás és az informatikai hipertextualitás? nem; ui. ha vendégszöveg-szerepben használjuk a hypertextet, akkor nem tekinthetünk el attól, ahogy Genette használja, hiszen az általa használt névre épül a homonímia; Genette hypertextualitás-fogalma azonban jóval szűkebb a mások által inter-, Genette által pedig transztextualitásnak nevezett modellnél; azonkívül nála tényleg hierarchikus és temporális „beidegződöttségű” a hypertext, míg a számítógépes hipertextnél szövegek között semmiféle genette-i értelemben vett hierarchia nincs
Mi a furcsa a hypertextben mint az intertextualitás metaforájában? az, hogy a mögöttes (az intertextualitás) előbb létezett, mint a metafora (a számítógépes „hypertext”); ld. a katakrézist, ahol mindig a metafora a régi név, amíg nincs új
Miért az a következtetés, hogy a hypertext nem egyszerű metaforája, hanem valóságos materializálódása az intertextualitásnak”? „egy metaforikusan megfogalmazott viszony technológiai megvalósulása révén a viszony metaforikus volta lényegében megszűnik”
az intertextualitás először metafora volt (szövegek közöttiség, vagyis szövegek kapcsolata), majd szó szerinti jelentéssé vált, majd mellézárkózott a „hypertext”, egy tulajdonképpeni használati lehetőség, amely (mint technológiai megvalósulás) az eredeti metaforikusságot kioltja
Mi jelent a hipertexttel kapcsolatban a „defiguráció”? nem „figurákon keresztül megcélzott értelemről” van szó, hanem „egy születő új értelemről, mely véletlenül eltalál egy figurát, és azt defigurálja”; a hypertext mint intertextuális név elveszti metaforikus jellegét a számítógépes hipertext mint „új értelem” révén
Miért az a következtetés, ami? mert már nem vizuális metaforáról van szó, hanem azonosságról: a „nehéz szövegek” (vagy másképpen genette-i értelemben vett hypertextek) – hypertextek (persze csak akkor, ha megcsinálják őket)
„A számítógép (s főleg a hálózatba kapcsolt) elvileg képes Borges könyvtárát valósággá tenni.”
133. Miért vezet a médium-váltás giccshez? mert a szöveg megszűnik esztétikai tárgynak lenni
Igaz, hogy „a cd-változat a nehéz szöveget Barthes-i értelemben visszaminősíti művé”? Miért?
Mit érthetünk művek „közegellenállása” alatt? amivel dolgozunk, pl. egy mű, hamar megadja magát, vagyis nem tanúsít ellenállást
134. Miért fedné el „a multimédia változat [...] a hatástörténeti tudatot”? mert amikor ezek íródtak, még nem volt lehetőség arra, hogy ilyen nyilvánvalóan feltárják a mögöttes anyagot; ellenérv: a rajta szereplő anyagok, éppen mert azóta táródtak fel, jogosan szerepelnek a cd-n, hiszen a hatástörténeti tudat részei; nem keverhetjük össze a „jelöltet” (a primér szöveget) a „jelölővel” (a hálóval, a csatolt anyagokkal; tkp. a médiummal)
Vajon egy CD-változat fel tudja-e ajánlani a tárgyról szóló tudás virtuális teljességét?
A modernitás milyen sajátosságait rombolná le egy modern szöveg multimédiális közlése? Egyetérthetünk?