|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A
hivatkozási rendszerek
célja egyrészt az, hogy a szerző
elkülönítse saját szövegétől a
máshonnan átvett szövegeket, gondolatokat, adatokat
stb., másrészt megkönnyíti az
olvasó munkáját abban, hogy a felhasznált
forrásokat megtalálja. A lényege az, hogy soha ne
ékeskedjünk idegen tollakkal anélkül, hogy
jeleznénk a forrást, és hogy a forrás
mindig egyértelműen visszakereshető legyen. |
||
| A
két legfőbb (nemzetközileg elismert és
használt) hivatkozási rendszer az MLA (Modern Language
Association – http://www.mla.org)
és az APA-féle (American Psychological Association – http://www.apastyle.org) rendszer.
Az előbbi jegyzeteket használ, az utóbbi a
szövegtestbe zárójeles hivatkozásokat
illeszt. Itt csak leegyszerűsítve ismertetjük a
legfontosabb szabályokat - ezeknek a betartását
általában a kommunikáció szak
oktatói elengendőnek szokták tekinteni, de vannak szakok,
ahol sokkal szigorúbban kérik számon ezeknek a
protokolloknak a betartását. Nem az a lényeg, hogy
minden pontot és vesszőt ugyanúgy használjunk,
ahogy a nagykönyvben meg van írva, hanem hogy
következetes, egyértelmű módon jelöljük a
hivatkozásokat. |
| Az MLA hivatkozási stílus | ||
| Az MLA stílus legfőbb jellemzője, hogy láb- vagy végjegyzeteket használ. A jegyzetek zárójeles (1) vagy felső indexben lévő számok 1 jelölik, melyeknek meg kell jelenniük a szövegben és a lap alján, ill. közvetlenül a szöveg végén (ez az opció akkor ajánlott, ha egyébként a lap alján jegyzeteink túl sok helyet foglalnának). Ajánlott a Word által felajánlott alkalmazást használni ("Beszúrás – Hivatkozás – Lábjegyzet"). | ||
| A jegyzetek |
| A lábjegyzeteknél a sorszám után a szerző(k) neve és vessző, az idézett mű címe (aláhúzással vagy dőlt betűvel kiemelve) és pont, majd zárójelben a kiadás helye, a kiadó, a megjelenés dátuma (zárójel bezárva); majd egy kettőspontot követően az oldalszám következik és végül pont. | Példa 4 David Croteau, William Hoynes, Media and Society. (Thousand Oaks: Pine Forge Press, 1997): 100. |
|
| Folyóiratok esetében a szerző megjelölése változatlan, azonban az idézett újságcikket nem aláhúzni vagy kiemelni, hanem idézőjelbe kell tenni, majd egy vesszőt követően a folyóirat neve következik (kiemelve) és a periodika sorszáma, majd zárójelben dátum (hónap, év) és egy kettőspontot követően az oldalszám. | Példa 9 Darvas A., "Mi a legvadabb vadállat?", Élet és Tudomány 1 (2005): 12. |
|
| Amikor szerkesztett (több író műveit tartalmazó) könyvre hivatkozunk, a szerző helyett a szerkesztő nevével kell kezdenünk, melyet a "szerk." szó követ. A továbbiakban ugyanúgy járunk el, mint fent. Amennyiben a szerkesztett könyv, antológia egy írására külön szeretnénk hivatkozni, azt a következőképpen tehetjük meg: szerző neve, mű címe (nem kiemelve, hanem idézőjelben, ahogy a folyóiratcikkeknél láthattuk), pont, majd szerkesztő neve, aztán a megszokott módon kiadó, dátum, oldalszám. | Példa 5 Forgács Erzsébet, "Nyelvi játékok a reklámban". A reklámról – ma – Magyarországon. Szerk. Salánki Ágnes. (Budapest: Eötvös József Könyvkiadó, 2001): 111. |
|
| Internetes forrás esetén szintén meg kell adnunk a szerzőt, címet és a dátumot (ha a szövegből nem derül ki a keletkezés dátuma, akkor az utolsó frissítését, ha az sem, akkor legalább azt a dátumot, amikor letöltöttük), majd a pontos url címet. | Példa 1 Réz András, "Szürke minden elmélet, barátom" (2004). http://www.dsh-online.hu/cikk.html |
|
| Ha a már egyszer megjelölt forrás egy másik részét is fel akarjuk használni, akkor rövidíthetünk a hivatkozáskor. Ha azonban az adott szerző(k)től több művet is felhasználunk, értelemszerűen a rövidítéskor a mű címét is meg kell adnunk. | Példa 10 Croteau és Hoynes: 55. vagy 10 Croteau és Hoynes: Media and Society, 55. |
|
| A felhasznált irodalom
listája |
| A dolgozat végén egy helyen soroljuk fel mindazokat a műveket, melyeket a dolgozathoz felhasználtunk. A Felhasznált irodalom listáját nyomtassuk új oldalra. A műveket a szerzők nevének abc sorrendjében soroljuk fel. Itt a megjelenés adatai (hely, kiadó, dátum) nincsenek zárójelben. | Példa - Croteau, David, és William Hoynes, Media and Society. Thousand Oaks: Pine Forge Press, 1997. - Forgács Erzsébet, „Nyelvi Játékok a Reklámban”. A Reklámról – Ma – Magyarországon. Szerk. Salánki Ágnes. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó, 2001. 81-111. - Réz András, Szürke Minden Elmélet, Barátom. 2004. http://www.dsh-online.hu/cikk.html |
| Az APA hivatkozási stílus | ||
| Az APA stílus alkalmazásakor nem használunk lábjegyzeteket, a forrásokat a szövegtestben, ill. a dokumentum végén a Hivatkozások vagy Irodalomjegyzék címszó alatt jelentetjük meg. |
| Forrásmegjelölés
a szövegtestben |
| Amennyiben nem szó szerint idézünk, két dolgot kell megjelölnünk: a szerző vezetéknevét, és az idézett forrás megjelenésének évszámát. Ezt kétféleképpen tehetjük: vagy belefoglaljuk saját szövegünkbe, vagy a felhasznált információ után rögtön közöljük. | Példa Chomsky szerint a nyelv jól feltérképezhető és leírható struktúrák összessége (1997). vagy A nyelv jól feltérképezhető és leírható struktúrák összessége (Chomsky, 1997). |
|
| Ha forrásaink
között szerepel ugyanazon szerzőtől
származó több, ugyanazon évben megjelent mű,
akkor az évszám után egy betűt teszünk (a, b,
c, stb.). Ha két szerző közös művét idézzük, akkor a fenti módon kell eljárnunk, mindkettőjük vezetéknevét feltüntetve. Azonban, ha több mint két szerző közös művét idézzük, akkor csupán első alkalommal kell megadnunk vezetéknevüket, majd azután csupán az első szerző nevét és jelölve, hogy a forrásnak további szerzői is vannak az „et al” (et alii ‘és mások’) kifejezést írjuk le. |
Példa Az amerikai kultúra leghíresebb termékei közé tartozik a különféle Walt Disney rajzfilmek (Mouse, Goofy és Duck, 2000). Statisztikailag ugyan ez nem igazolható, de semmi okunk kételkedni benne. Bizonyos, hogy "a Walt Disney filmek nélkül szegényebb lenne a világ" (Mouse et al, 2000, 555.o.). |
|
| Irodalomjegyzék |
| A logika ugyanaz, mint az MLA stílus esetében, tehát minden a dolgozatunkban felhasznált forrást itt kell felsorolnunk a szerzők betűrendjében. A fontos különbség az, hogy a szerző nevét követi a kiadási évszám, ill. az évszám-betű kombináció, ahogyan a szövegben hivatkoztunk a műre. | Példa Darvas A. 2005. Mi a legvadabb vadállat?. Élet és Tudomány, 1, 10-13. Mouse, M., Duck, D. & Goofy, G. 2005. American culture & cartoons. In Nagy Ő. & Kis B. (szerk.), Örökké tartó szerelem (sz. 555-1000). Budapest: Osiris. |
| Felhasznált, ill. ajánlott irodalom | ||
| http://www.apastyle.org http://www.mla.org http://www.magyarpedagogia.hu/?pid=50 – A Magyar Pedagógia publikációs stílusa - hasznos oldal az APA style magyarosított formájáról Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest: Osiris, 2000. – Rendkívül jól használható könyv, alfától ómegáig minden, ami a publikálás világában előfordul. Csölle Anita, Kormos Judit: Academic Writing: A Reference Book for Advanced Learners of English. Budapest: Eötvös Lóránd Tudományegyetem, 2003. |
||
|
|||||
