Ebben a dokumentumban a Kommunikáció- és médiatudomány alapszak (BA) tanegységlistájához fűzünk magyarázatot.

A tanulmányok szerkezete nagy vonalakban a következőképpen néz ki:

	Alapozó ismeretek (40 kredit)
	Szakmai törzsanyag (90 kr)
	Általános szakterületi ismeretek (45 kr)
	Differenciált szakmai ismeretek (35 kr)
Újságíró szakirány	vagy	Médiatudomány szakirány
	Szakmai gyakorlat (10 kr)
Szabadon választható tanegységek (50 kr)
Kommunikáció- és médiatudomány specializáció (ez további szakos órákat jelent)	vagy	Minor
Szakdolgozat és szakzárás (0 kredit)

A tanulmányok ütemezése

A 6 félév során összesen 180 kreditet kell szerezniük. Érdemes ezt nagyjából arányosan elosztani a félévek között, de tartsák észben, hogy az utolsó félévben egyszerre fognak szakdolgozatot írni, államvizsgára és esetleg MA-felvételire készülni, tehát ne hagyjanak akkorra túl sok tárgyat.

Az alapozó szakaszt erősen ajánlott elvégezni az első év során. Ugyancsak az első évben végezzék el a minorjelentkezéshez szükséges tanegységeket, ha vannak ilyenek (erről az adott tanszéken kell érdeklődni). Ha ezeken kívül mást is fel akarnak venni az első évben, akkor elsősorban az általános szakterületi ismeretek közül válasszanak, például szakszemináriumokat.

A második félév végén kell dönteni arról, hogy valamilyen minort vagy a további szakos ismereteket adó Kommunikáció- és médiatudományi specializációt választják. Ekkor kell szakirányt is választani. Ha a két szakirányra nagyon aránytalan a jelentkezés, akkor az elvégzett szakos tanegységek átlaga alapján rangsoroljuk a jelentkezőket.

A 2-3 évben egyszerre kell végezniük a szakmai törzsanyagot, ezen belül a szakirányukhoz szükséges órákat, és a szabadon választható tanegységeket (minort vagy specializációt).

A szakmai gyakorlatot a második év lezárása után (nyáron vagy a harmadik év során) érdemes elvégezni. A szakmai gyakorlatról bővebb információt találnak itt:

http://emc.elte.hu/gyakorlat/

A 2. év végén szakdolgozati témát és témavezetőt kell választaniuk. A dolgozat írását az 5. félévben szakdolgozati szeminárium segíti. A tanulmányokat szóbeli szakzáróvizsga (államvizsga) zárja, melyen a hallgatók válaszolnak a szakdolgozatra kapott bírálatra, illetve levizsgáznak a megadott témakörökből. A szakzárásról bővebben itt olvashatnak:

http://emc.elte.hu/~gacsanna/szakzaras/szakzaras_0809.htm

A diploma osztályzata a szakdolgozat és a szakzáró vizsga jegyeinek átlaga.

Tanácsok a minorválasztáshoz

Minort nem kötelező választani, de számos előnye van:

1. Aki minorra jár, az betekinthet egy másik szakterületre, ami egyfelől érdekes, másfelől segíthet neki a későbbi orientációban;

2. Sok MA-jelentkezés feltétele, hogy a jelentkező 50 elvégzett kreditet (ami éppen egy minor) fel tudjon mutatni az adott szakterületen. Aki tehát minort is végez, többféle MA közül választhat, ha tovább akar tanulni.

3. Mindenképp végezzen minort az, aki tanár akar lenni, mert a tanári MA-k többsége kétszakos, azaz csak az jelentkezhet, aki a főszakja mellett elvégzett egy minort is. Aki tanári pályára készül, feltétlenül érdeklődjön, milyen egyéb feltételei vannak a jelentkezésnek, mert lehet, hogy további pedagógiai krediteket is meg kell szereznie a BA tanulmányok során. Ezt a kommunikáció alapszakosok sajnos csak az ingyenes plusz 10 % kredit terhére tehetik meg.

A minorválasztásnál ugyanakkor fontolják meg azt is, hogy aki minorra jár, annak jóval kisebb szabadsága van a tanegységek összeállításánál, ugyanis nem áll rendelkezésére 15 teljesen szabadon (az egyetem bármely alapszakán) felvehető tanegység.

Magyarázat néhány tanegységhez

A tanegységlistában sajnos igen félreérthető, hogy mit jelent a tantárgyak címe utáni 1/2.

A következő tárgyak esetében ez kényszerrendezést jelent (azaz a 2 csak akkor vehető fel, ha valaki már elvégezte az 1-et), mivel a két óra anyaga egymásra épül:

Számítástechnika

Társadalomtörténet

Szociálpszichológia

Médiajog

Médiatörténet

Mozgóképelmélet

Írott sajtó gyakorlat

A következő tárgyak esetében az 1/2 megkülönböztetés csak azt jelzi, hogy 2 különböző tematikájú kurzust kell két különböző kódon felvenni:

Médiaelmélet (KOM-241 és 531)

Kommunikációs esettanulmányok (MTU-471 és KOM-571)

Társtudományok (KOM-281 és KOM-541)

Műfajismeret (UJS-401 és 402)

Műhelygyakorlat (UJS-411 és 412)

Aki például a specializációt választja (nem végez minort), annak összesen két darab Médiaelmélet kurzust kell végeznie, az egyiket az egyik kódon, a másikat a másikon. Szabad keze van abban, hogy milyen témájú kurzust választ, de a két téma nem lehet azonos, bármilyen kódon is van meghirdetve.

Ha ugyanaz a kurzus többféle kódon is meg van hirdetve, ügyeljenek rá, hogy csakis azon a kódon vegyék fel, amire szükségük van. Ha azon a kódon nem férnek be, egy másikon pedig még beférnének, akkor szóljanak a titkárságon, és ha van rá mód, megváltoztatjuk a létszámhatárokat.

Az újságíró szakirányosok számára meghirdetett Műfajismeret és Műhelygyakorlat órák párokat alkotnak. Műfajismeret mindig csak ősszel, Műhelygyakorlat mindig csak tavasszal van. Két ilyen órapárt kell elvégezniük a média két különböző ágazatában. A Műhelygyakorlatok előfeltétele az azonos ágazatban meghirdetett Műfajismeret óra elvégzése. (Például valaki a 2. évben ősszel elvégzi a Műfajismeret 1/a – televízió kurzust, tavasszal pedig a Műhelygyakorlat 1/a – televízió címűt; a 3. évben ősszel a digitális médiával foglalkozó Műfajismeret 2/c-t, tavasszal pedig a digitális médiával foglalkozó Műhelygyakorlat 2/c-t.)