| Edward Aiken A
Bostoni Egyetem Képzôművészeti Tanszékének adjunktusa és a Boston College Gallery
kurátora. Jacques Aumont Francia filmkritikus. 1967–1974 között a Cahiers du cinéma
munkatársa, korábban az Université de Lyon II., jelenleg az Université de la Sorbonne
Nouvelle (Paris III.) oktatója. Főbb művei: Montage Eisenstein, 1979.; Michel
Marie-val, Alain Bergalával és Michel Vernet-vel: Esthétique des films, 1983.;
Michel Marie-val: L'analyse des films, 1988. (utóbbi kettő a Nathan kiadó
egyetemi filmes tankönyv sorozatában jelent meg); L’oeil interminable. Cinéma
et peinture, 1989; L’Image, 1990; Du visage au cinéma, 1992.
1971-ben született. 1996-ban végzett az ELTE BTK történelem szakán.
Jelenleg francia szakon hallgató ugyanott. 1915–1980. Középiskolai, majd egyetemi francai nyelvtanár, ezt
követően a különböző egyetemeken oktat nyelvészetet, szociológiát, irodalmi
szemiotikát. Nagy hatása volt a filmszemiotika kialakulására egyrészt a képről és
a fényképről írt tanulmányain keresztül, másrészt Metz munkásságának
támogatása révén a Communications című folyóiratnál. Fontosabb filmről
szóló írásai: Rhétorique de l’image. Communications no. 4. (1964),
magyarul ld. A kép retorikája. Filmkultúra 26 (1990) no. 5.; Sémiologie et
cinéma. Image et son no. 175. (juillet 1964); Le troisičme sens. Cahiers du
cinéma no. 222. (juillet 1970), magyarul ld. A harmadik értelem. Filmspirál 3 (1997)
no. 2.; En sortant du cinéma. Communications no. 23. (sept. 1975); La Chambre
claire. (1980), magyarul ld. Világoskamra. 1985. Egyetemi adjunktus az ELTE BTK Esztétika Tanszékén. 1950-ben
született. Magyar–orosz–filozófia szakot végzett az ELTÉ-n.
Bölcsészdoktori címet 1978-ban, PhD fokozatot 1996-ban szerzett. A huszas évek orosz
filmelméletéről írt disszertációja a Filmtudományi Szemle különszámaként jelent
meg (Kamera és toll, 1979.). Tanulmányait kollektív esszékötetek (A magyar
filozófiai gondolkodás a két világháború között, 1983.; Iskolák után,
1992.), illetve magyar, osztrák és olasz folyóiratok (Filmkultúra, Világosság,
European Journal for Semiotic Studies, Lumičre, Il Canocchiale, Athanor,
Tempo presente) közölték. Az 1998-ban megjelent Eisenstein: Válogatott
tanulmányok című kötet szerkesztője. 1971-ben született, az ELTE BTK-n diplomázott magyar irodalom és
francia szakokon 1996-ban. Jelenleg a JATE PhD-hallgatója. Több regény, novella
valamint elméleti szöveg jelent meg a fordításában. 1951-ben született. Filmesztéta, filmkritikus, a Színház- és
Filmművészeti Fôiskola docense, a Magyar Rádió vezetô szerkesztôje. Publikációi
számos magyar és idegen nyelvű folyóiratban és gyűjteményes kötetben jelentek meg.
Könyve: Hollywood és Marienbad, 1986. Bíró László 1969-ben született. Az ELTE angol szakán végzett, jelenleg a
mozgóképelmélet program hallgatója. Született 1971-ben. Tanulmányait Bécsben és Budapesten végezte. 1993 óta németfordítóként dolgozik.
Francia filmkritikus, filmrendezô és forgatókönyvíró. 1946-ban
született, filozófiából szerzett diplomát. 1969-tôl 1982-ig a Cahiers du cinéma
munkatársa. 1976 óta ír forgatókönyveket, többek között hat Rivette-film
forgatókönyvét. Elsô filmrendezése az 1996-ban forgatott Encore. Legfontosabb
könyvei: Le regard et la voix, 1976; Le champ aveugle, 1982; Décadragres.
Peinture et cinéma, 1987. A University of Visconsin oktatója, az elmúlt évtizedek egyik
legjelentősebb filmteoretikusa. Feleségével, Kristin Thompsonnal együtt a 80-as évek
neoformalista iskolájának megalapítója. Főbb kutatási területei: filmtörténet,
narratológia, stílustörténet. Stéphane Bouquet Francia filmkritikus. 1995 óta a Cahiers du cinéma
szerkesztője.
Képzőművész, író, díszlettervező. 1938-ban született. Munkáit
Olaszországban, az Egyesült Államokban és Angliában készítette. Anton Giulio Bragaglia Munkásságáról ld. összeállításunkban, elsôsorban a Fotodinamizmus és futurista film című írásban. A Santa Barbarai University of California Filmprogramjának oktatója.
Az Amerikai Filmintézet "Film Readers" sorozatának főszerkesztője. Főbb
művei: Point of View in the Cinema (1984), Narrative Comprehension and Film
(1992). Noël Burch 1932-ben született, 1951 óta Franciaországban él. Filmrendező és
filmteoretikus. Az elmúlt évtizedekben számos filmtörténeti esszékötetet és
könyvet jelentetett meg. A hatvanas évek óta készít filmtörténeti témájú
dokumentumfilmeket és filmesszéket. Fontosabb könyvei: Praxis du Cinéma 1965; Marcel
L’Herbier 1973; To The Distant Observer 1979; Life to Those Shadows
1990. Csantavéri Júlia 1953-ban született. Az ELTE BTK olasz–magyar szakán végzett. Jelenleg a
Magyar Televízió filmszerkesztője. Főbb írásai Stanley Kubrickról és Pasolinirôl
jelentek meg a Filmvilágban és a Filmkultúrában, Pasolini-fordításait
a Filmvilág közölte. Cseresnyés Dóra 1971-ben született. Az ELTE angol-magyar szakán végzett 1995-ben.
Jelenleg másodéves Ph.D. hallgató, kutatási területe a narrációelmélet és a
század első felének magyar prózája. Kritikái a Magyar Naplóban jelentek meg,
legutóbbi fordítása Az irodalom elmélete c. tanulmánykötetben szerepel.
1924-ben született, 1966 óta a Columbia University professzora. Az
analitikus történelemfilozófia és a kortárs művészetelmélet legjelentősebb
alakja. E két tárgykörben írott alapművei az Analytical Philosophy of History,
1965. és a The Transfiguration of the Commonplace, 1981. (magyarul: A közhely
színeváltozása. 1996.) Szintén jelentősek tudatfilozófiai kutatásai (Analytical
Philosophy of Knowledge, 1968.; Analytical Philosophy of Action, 1973.),
valamint filozófiatörténeti monográfiái (Nietzsche as Philosopher, 1965.; Jean-Paul
Sartre, 1975.) is. Művészetfilozófiai tanulmányai több válogatásban is
megjelentek (Beyond the Brillo Box, 1992.; Embodied Meanings, 1994.),
magyarul is olvashatók a Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? című
kötetben. Életrajzát ld. 1971-ben született. Az ELTE BTK hallgatója volt angol–francia
szakon. Filmes témájú írása eddig a Filmkultúrában jelent meg. Született 1960-ban. Az ELTE BTK magyar–könyvtár– esztétika
szakán végzett. 1986 óta a Magyar Filmintézet munkatársa. Publikációi a Filmvilágban
és a Filmkultúrában jelentek meg. Forgách András Író, dramaturg, műfordító. 1952-ben született. Az ELTE
filozófia-történelem szakán végzett 1976-ban. Főbb művei: A játékos. (színmű)
1985; Vitellius (dráma) 1989; Árnyék a havon (forgatókönyv) 1991; Mandulák (TV film)
1992; Tercett (színmű) 1993; Valami Figaro féle alak (esszék) 1993; Hosszú alkony
(forgatókönyv) 1996. 1987-ig az Iparművészeti Múzeumban muzeológus. 1993-ig a Magyar
Iparművészeti Fôiskola Mesterképzô intézetében tanít. 1994-tôl az Art Center
College of Design (Pasadena) oktatója. Művei: Bauhaus 1991, Ellopott pillanat
– válogatott írások 1994, The Bauhaus Idea and Bauhaus Politics 1995. Galambos K. Attila 1970-ben született. Az ELTE BTK magyar–skandinavisztika szakos
hallgatója. 1996 áprilisa óta a Metropolis szerkesztője. Írásai a Filmkultúrában
jelentek meg. 1982 óta Professor Emeritus a San Francisco State Universityn. Fő
kutatási területe a film és a filmzene kapcsolata. 1975-ben született, jelenleg a Színház és Filmművészeti Főiskola
dramaturg-szakos hallgatója. Színházi tárgyú írásai a Színház és a Hajónapló
című folyóiratokban jelentek meg. Festő, művészettörténész, akadémikus (1871–1960). Budapesten
született. A pétervári Mir Iszkussztvo csoport tagja volt, 1913 és 1925 között a
Tretyakov képtár igazgatója. Viktor Lazarevvel együtt a moszkvai Művészettörténeti
Intézet alapítója és igazgatója. Sztálin- és Lenin-díjas. Az Isztorija ruszkovo
iszkussztvo (Az orosz művészet története) I–XIII. szerkesztője
(1953–1960). Magyarul megjelent műve: Harc a burzsoá művészet és
művészetelmélet ellen (1953). Harmati Enikő 1969-ben született. A debreceni KLTE angol-magyar szakán végzett,
1993-1997-ig ugyanott az angol tanszék oktatója. 1996-ban modern magyar irodalmat
tanított St. Louis-ban, a University of Missourin. A pennsylvaniai Lehigh University angol tanszékének oktatója.
Kutatási területei: Milton, angol reneszánsz irodalom, kritikai elmélet. Legfontosabb
könyve: Ideology, 1996. A frankfurti Deutsches Filmmuseum munkatársa. A KLTE angol–magyar szakán végzett. Posztgraduális
tanulmányokat végzett a Goldsmiths College, University of London média és
kommunikáció MA-programján. Jelenleg a CEU politológia tanszékén PhD-hallgató. 1976-ban született. A Színház- és Filmmuvészeti Foiskola
rendezo hallgatója. Egyetemi docens, ELTE BTK esztétika szak. 1959-ben született, 1983-ban
végzett az ELTE BTK magyar-francia-esztétika szakán. 1983-tól 1995-ig a Filmvilág
című folyóirat szerkesztője. 1994-től az ELTE BTK mozgóképelmélet programjának
programgazdája. 1995-től a párizsi Magyar Intézet igazgatója. Főbb művei: Metropolis,
Párizs. Budapest: Képzőművészeti, 1992., (Szilágyi Ákossal): Les Mondes
d'Andrei Tarkovsky. Paris: L'age d'homme, 1987. magyarul: Andrej Tarkovszkij
világai. Budapest: Helikon, 1997., Film és elbeszélés Korona Kiadó,
1997. Született 1960-ban, a MKKE-n végzett 1985-ben. A nyolcvanas évek
második felében a Közgáz Vizuális Brigád tagjaként készített filmeket. 1985-93
között a Magyar Filmintézet, azóta a BBS-Toldi Estéje munkatársa. Magyar
filmtörténetet oktat az esztergomi Vitéz János Tanítóképzô Fôiskolán és a
budapesti Képzôművészeti Fôiskolán. Publikációi a Filmvilág, a Filmkultúra
és a Szellemkép című folyóiratokban jelentek meg. Költő, drámaíró, publicista (1893–1930). Fontosabb munkái
magyarul: Válogatott művei (1968); Roszta (1977); Oroszország, a
művészet és mi (1979); Nadrágba bújt felhő. Válogatott versek (1995). Margitházi Beja 1974-ben született. A kolozsvári Babes–Bolyai Egyetem
magyar–angol szakán végzett. 1998 őszétől az ELTE BTK esztétika szakán
PhD-hallgató. Írásai az Ellenfény, a Színház, a Korunk, a
Szabadság (Kolozsvár) és a Film, színház, muzsika című
folyóiratokban jelentek meg. Markovich Vanda 1966-ban született. Jelenleg az ELTE BTK orosz–esztétika szakának és
Mozgóképelmélet és -pedagógia programjának hallgatója. Stanley Mitchell A University of Derby oktatója. Fô kutatási területe az esztétika és politika
viszonya a század elsô felében. Lukács A történelmi regény c. művét
fordította angolra (Georg Lukács: The Historical Novel. Lincoln: University of
Nebraska, 1962.), valamint Benjamint kommentálta (Walter Benjamin: Understanding
Brecht, 1973.). Moldvay Tamás 1968-ban született. Az ELTE filozófia-matematika szakán végzett.
Korábban a Boros Gábor által szerkesztett Spinoza-tanulmányok c. kötetben
(1994) jelent meg írása. 1960-ban született. A North Carolina State University angol tanszékén
professzor. Főbb kutatási területe a klasszikus és modern filmelmélet, a hollywoodi
stílusok ideológiai háttere, európai filmkészítők amerikai életútja. Főbb
művei: Ophuls and Authorship. A Reading of The Reckless Moment (1987); The
Preface as Criticism. T. S. Eliot on Nightwood (1988); From Citizen Kane to Mr.
Arkadin. The Evolution of Orson Welles' Aesthetics of Space (1989). 1954-ben született. ELTE BTK magyar-francia szakán végzett. Jelenleg
magyar nyelvet oktat külföldieknek. Filmes fordításai a Filmkultúrában
jelentek meg. Francia filmkritikus, a Cahiers du cinéma munkatársa.
Legjelentősebb elméleti műve a Jean-Louis Comollival együtt írt Cinema/Ideology/
Criticism. ld. Nichols, Bill (ed.): Movies and Methods. Los Angeles: University
of California Press, 1976. pp. 22-30. Egyetemi docens, nyelvész, költő és fordító. Budapesten született
1947-ben. Az ELTE angol–olasz szakán végzett 1970-ben; 1972 óta nyelvészetet
tanít az ELTE Angol Tanszékén. Verseskötetei: Komolyabb versek, 1984; A bőr
és a napszakok, 1995. Fontosabb fordításai: Shakespeare: Szentivánéji álom,
1994 és Tévedések vígjátéka, 1997. Született 1974-ben. Az ELTE-BTK filozófia-esztétika szakán
ötödéves hallgató. 1995 óta tagja a Láthatatlan Kollégiumnak. 1996 áprilisa óta a
Metropolis szerkesztője. Publikációi a BUKSZ, a Pszichológia, a Filmvilág,
a Pannonhalmi Szemle, a Magyar Filozófiai Szemle, a Magyar
Pszichológiai Szemle és a Színház című folyóiratokban jelentek meg. 1997
óta az ELTE-BTK mozgóképelmélet programján tanít filmelméletet.
Az ELTE professzora, az MTA levelező tagja, az MTA Filozófiai
Intézetének igazgatója. Néhány fontosabb publikációja: The Concept of Knowledge in
the Context of Electronic Networking. The Monist 80 (1997) no. 3.;
Bölcsészettudományok az írásbeliség után. Világosság (1996) no. 6.; A
hagyomány filozófiája, 1994; Tradition and Individuality. Essays,
1992. Az East London University-n vizuális elméletet oktat. Fontosabb
művei: Andy Warhol. Film Factory, 1990., Film, Form, Phantasy. Adrian Stoves
& Film, 1993., Derek Jarman. Dreams of England, 1996. Tanulmányai jelentek
meg Jan Svankmajerrôl és Eisensteinrôl. A dél-karolinai Clemson University Angol Tanszékének vezetője.
Fontosabb művei: The Dark Side of the Screen: Film Noir, 1988; Hollywood's Dark
Cinema: The American Film Noir, 1994; Chaucer's French Contemporaries, 1996;
illetve szerkesztőként: The Cinematic Text: Methods and Approaches, 1989.
Legfrissebb publikációja: Hollywood in Crisis: Tennessee Williams and the Evolution of
the Adult Film. In: The Cambridge Companion to Tennessee Williams, 1998. A leningrádi Herzen Intézetben végzett, az ELTE Orosz filológia
tanszékének nyugalmazott docense. Legfontosabb fordításai: Kanovics: Félpénzen
vett gödölye, Mandelstam: Örményországi utazás, Jelcin-doszié, Szovjet
dokumentumok 1956-ról. 1966-ban született, 1995-ben francia szakon végzett a szegedi Juhász
Gyula Tanárképzô Fôiskolán. 1995 októberében DEA (Diplome d’études
approfondies) diplomát szerzett Párizsban, a Sorbonne Zene és Zenetudományi
Tanszékén. Jelenleg az Ecole des Hautes Etudes des Sciences Sociales Antropológia
Tanszékén tanul, 1995-tôl az ELTE Társadalomtudományi Műhelyének tagja. 1950-ben született. Az ELTE magyar–olasz szakán végzett.
Jelenleg a Duna TV filmszerkesztője. Fordításai, írásai, interjúi különböző
folyóiratokban és kötetekben jelentek meg. Gerald Pirog 1948-ben született, a Rutgers Egyetem szlavisztika tanszékének
helyettes professzora. Kutatási területei az orosz szimbolista költészet, Alexander
Blok és a szovjet filmművészet. 1966-ban született. Az ELTE ÁITFK magyar–orosz szakán, valamint
az Esztergomi Vitéz János Tanítóképző Főiskola Filmes Specializációján végzett.
1994 óta a Magyar Filmintézet munkatársa. Legfontosabb fordítása: David Bordwell: Elbeszélés
a játékfilmben 1996. Raffay Anna Néprajzkutató és néprajzi filmes. 1954 és 1980 között készített
különböző népszokásokat megörökítő dokumentumokat. Kutatóként,
szakértőként, rendezőként és a filmek összeállítójaként tevékenykedett. Rényi András Művészettörténész, esztéta. Az ELTE Esztétika tanszékének
adjunktusa, a Táncművészeti Fôiskola docense. 1953-ban született, 1977-ben végzett
az ELTE művészettôrténet–esztétika szakán. 1990 és 1996 között az Ikon
Kiadó vezetôje. Képzô- és mozgásművészeti tanulmányai többek között a Művészettörténeti
Értesítô, az Acta Historiae Artium, a Holmi, a Művészet, a Világosság
és az Ellenfény hasábjain, különféle tematikus kötetekben, illetve az ABCD
multimédia magazinban jelentek meg. A University of Rochester angol irodalom, valamint vizuális kultúra
tanszékén professzor, a filmelmélet program vezetője a Yale-en. Kutatási területei:
filmelmélet-történet, pszichoanalízis és szexuális megkülönböztetés,
médiaelmélet, az új technológiák hatása a kultúrára. 1978-83 között kísérleti
filmeket és videókat készített. Főbb művei: The Crisis of Political Modernism.
Criticism and Ideology in Contemporary Film Theory. Urbana: University of Illinois
Press, 1989.; The Difficulty of Difference. Psychoanalysis, Sexual Difference, and Film
Theory. New York: Routledge, 1991; Gilles Deleuze's Time Machine. Durham: Duke
University Press, 1997.
1936-ban született. Különböző francia egyetemeken oktató, jelenleg
a Paris VIII professzora. Az Hors cadre című filmes folyóirat egyik alapítója
és szerkesztője volt. Kezdetben az irodalmi és filmes szöveg elméletével, majd majd
Eisenstein elméleti írásaival foglalkozott. Elméleti munkáira nagy hatással volt
Jacques Derrida, akinek dekonstukciós megközelítésének nyomai megfigyelhetők
Eisensteinről, Resnais-ről, Rocháról, Godard-ról és Durasról írott tanulmányain.
Legújabb kutatásaiban a szemiotikai és az új historicista megközelítés elegyét
alakalmazza. Fontosabb munkái: L’écran de la mémoire: essais de lecture
cinématographique (1970); De la littérature au cinéma: genčse d’une
écriture (1970); Octobre: écriture et idéologie (Pierre Sorlinnel és
Michčle Lagnyval, 1976); La révolution figurée: film, histoire, politique (Pierre
Sorlinnel és Michčle Lagnyval, 1976); Le texte divisé: essai sur l’écriture
filmique (1981); Générique des années 30 (1987).
1952-ben született. 1976-ban doktorált az ELTE Jogtudományi Karán,
majd történelem szakos tanári diplomát szerzett az ELTE BTK-n. 1988 óta a Magyar
filmtudományi Intézet munkatársa, kutatási területe a magyar, német, osztrák film-
és kultúrpolitika a harmincas–negyvenes években. Filmtörténetet tanít az ELTE
BTK Mozgóképelmélet és -pedagógia programján. Könyvei: Ôrségváltás. A magyar
film és a szélsôjobboldal a harmincas–negyvenes években. 1992. Ôrségváltás
után. Zsidókérdés és filmpolitika 1938–1944., 1997. Schmal Alexandra 1969-ben született, az ELTE latin szakán végzett 1994-ben. Jelenleg
szerkesztői munkákat végez a Balassi Kiadónál. Írásai a Pannonhalmi Szemlében,
fordításai a Pannonhalmi Szemlében, a Műhelyben, a Mérlegben és
a Metropolisban jelentek meg. 1969-ben született. Az ELTE BTK francia szakán végzett 1995-ben, ezt
követően Párizsban a Sorbonne színháztudományi szakának hallgatója volt. Jelenleg
az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán tanít XX. századi francia
irodalmat. 1952-ben született, olasz irodalmat és művelôdéstörténetet tanít
az ELTE-n. Kutatásainak tengelyét a modernizmus kultúrtörténete, elsôsorban az olasz
és nemzetközi avantgárd mozgalmak összehasonlító elemzése adja. E tárgyban számos
publikációja jelent meg itthon és külföldön, rendszeresen vesz részt hazai és
nemzetközi konferenciákon. Költôként a hetvenes évek közepén kezdte pályáját, a
magyar intermediális és hangköltészet egyik legismertebb képviselôje. Takács Ádám 1970-ben született, az ELTE történelem-filozófia szakán végzett.
Jelenleg az ELTE Fenomenológia Posztgraduális Alprogram hallgatója. Publikációja: Immanencia
és etika. Tanulmány Gilles Deleuze Spinoza interpretációjáról, in. Spinoza -
tanulmányok, szerk. Boros Gábor, Bp: Áron Kiadó, 1994, valamint fordításai
jelentek meg a Nappali Ház, Enigma folyóiratokban. 1994-ben végzett az ELTE TFK magyar–történelem szakán. Jelenleg
a JATE művelôdési menedzser szakos hallgatója. 1994-tôl a Magyar Filmintézet
munkatársa. Az Örökmozgó Filmmúzeum programszerkesztôje. Írásai a Balkonban,
a Filmkultúrában, a Filmvilágban, a Kritikában, a Magyar
Naplóban és a Magyar Narancsban jelentek meg. Tarnay László A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Filozófia Tanszékének
oktatója. Publikációi a Jelenkor, a Helikon, a Literatúra és az Art
c. folyóiratokban jelentek meg. Caroline Tisdall Költő, fotóművész, filmkészítő. 1945-ben született. A londoni Courtauld
Institute hallgatója volt, művészettörténetet oktatott a University of Reading-en.
1970 és 1981 között a The Guardian kritikusa volt. Fontosabb publikációi: Joseph
Beuys Coyote (1976), Joseph Beuys (1979), Beirut: Front Line Story
(Selim Nasibbal, 1983), Witches’ Point (Paul van Vlissingennel, 1987). Vajdovich Györgyi 1967-ben született. Az ELTE angol–francia szakán végzett,
jelenleg az esztétika szak hallgatója. 1993 óta az Enigma folyóirat, és 1996 óta a Metropolis
szerkesztője. Az ELTE Mozgóképelmélet és -pedagógia programjának oktatója.
Írásai jelentek meg a Filmkultúrában, fordításai az Enigmában, a Filmkultúrában
és a Metropolisban jelentek meg. 1970-ben született. Az ELTE BTK történelem szakán 1993-ban,
népművelés szakán 1994-ben szerzett diplomát. Jelenleg ugyanott a
társadalomtörténet doktori iskola hallgatója. 1993 óta a Magyar Filmintézet
munkatársa. Filmtörténetet tanít az esztergomi Vitéz János Tanítóképző
Főiskolán. 1996 óta a Metropolis szerkesztője. Filmes témájú publikációi
többek között a Filmkultúrában, a Filmvilágban, a Metropolisban,
az Alföldben, a Pannonhalmi Szemlében és a Magyar Hírlapban
jelentek meg.
1971-ben született. Az ELTE BTK művészettörténet szakának, illetve
Mozgóképelmélet és -pedagógia programjának hallgatója. 1996-tól a Metropolis szerkesztője.
Az esztergomi Vitéz János Tanítóképző Főiskolán filmelemzést, az ELTÉ-n
filmelméletet oktat. Filmes tárgyú írásai a Filmkultúrában, a Filmvilágban,
a Pannonhalmi Szemlében, illetve a Múlt és Jövőben jelentek meg. A barcelonai egyetemen és a Paris IV-Sorbonne-on oktat
művészettörténetet. A barcelonai Picasso Múzeum munkatársa, jelenleg doktori
disszertációján dolgozik, melynek témája: a művészeti ízlés. Vincze Teréz Született 1971-ben, jelenleg az ELTE BTK magyar-esztétika szakán és
mozgóképelmélet programján egyetemi hallgató. Irásai a Határ, a Literatúra
és a Metropolis című folyóiratokban jelentek meg. Folklórkutató, tanszékvezető egyetemi tanár. 1940-ben született,
1963-ban végzett az ELTE BTK magyar-néprajz szakán. Főbb művei: A folklór
esztétikája, 1972., Glaube und Inhalt, 1976., Bevezetés a szemiotikába,
1977., A szemiotikai kultúra - a kultúra szemiotikája, 1990. 1972-ben született. Az ELTE BTK angol szakán és a Mozgóképelmélet és -pedagógia programon végzett. A Magyar Televízió műsorszerkesztôje. Írásai a Filmkultúrában, fordításai a Café Bábelben és a Metropolisban jelentek meg. A Metropolisban: David Hawkes: "E kor árnya". Derek Jarman reneszánsz filmjei. Az eisensteini montázs és Joyce Ulyssese. Az újragondolt analógia.
1973-ban született. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar
szakának és az ELTE BTK Mozgóképelmélet és -pedagógia programjának hallgatója. Az
1997-es Titanic Fesztivál katalógusának szerkesztője volt. Írásai a Filmkultúrában
jelentek meg.
Festőművész, 1954-ben született Budapesten. 1978-ban végezte el a
Képzőművészeti Főiskolát. Számos egyéni és csoportos kiállítása volt
külföldön és Magyarországon. Az utóbbi években a “filozófiai festészet”
területén alkot. Esztétikai tárgyú publikációi jelentek meg a Művészetben,
a Nappali házban és más lapokban. |
